A nagy Mandiner-összefoglaló: így változtathatta meg Magyar Péter álláspontját a háborúról Manfred Weber

A nemzetközi politika egyik legfontosabb kérdése jelenleg az orosz-ukrán háború alakulása, amely egész Európát közvetlenül érinti, érthető tehát, hogy mindez az egyes uniós országok belpolitikáját is tematizálja. Magyarországon sincs ez másként, hiszen a kormány álláspontja világos, és az ellenzék is rendre elmondja a sajátját. Érdekes módon azonban Magyar Péter, a közvélemény-kutatások szerint legnépszerűbb ellenzéki erővé vált Tisza Párt elnöke az utóbbi időben látványosan kerüli, hogy állást foglaljon a kérdésben. Pedig nem volt ez mindig így, tavaly áprilisban Magyar a Klubrádiónak adott kedélyes hangulatú interjúban még egyértelműen nyilatkozott. 

Magyar Péter 2024-ben még egyetértett Orbán Viktorral a háború kérdésében

A politikus akkor arról beszélt, hogy Ukrajna szinte semmiben nem felel meg az uniós értékeknek, előírásoknak, és ha nem lett volna háború, nem is vetődött volna föl az ország EU-s csatlakozása. Úgy vélte, az ukrán EU-csatlakozás háborús eszkalációhoz vezethet, Ukrajna esetleges NATO-integrációja pedig „felhívás a harmadik világháborúra”.

Tehát ne higgyük el ezeket a fantazmagóriákat meg filantróp véleményeket, hogy Amerika az ukrán emberek életéért nyújt segítséget, hanem egy befolyási övezetet épít, ahogy egyébként sok tíz éve vagy száz éve ezt teszi, és ehhez felhasználják egyébként ők is és az oroszok is az ukrán emberek vérét” – fogalmazott. 

Bolgár felvetésére miszerint a háborút az oroszok kezdték, azt mondta, hogy ez messzire vezet, és úgy fogalmazott, „pontosan tudjuk, hogy miket csináltak az amerikaiak, milyen rakétatelepítések voltak Ukrajna területén, és pontosan tudjuk, hogy az amerikaiak által támogatott ukrán kormány miket csinált, miket tett azért, hogy egyébként az orosz anyanyelvű kisebbséget kisemmizzék és megsemmisítsék”. 

Két nappal később egy közösségi médiában közzétett bejegyzésben némileg finomított az álláspontján, kiemelve többek közt, hogy „Oroszország az agresszor, Ukrajna területvédelme jogos, a háborút Putyin indította, ő tudja befejezni. Amennyiben elfogadjuk az ukrán területveszteséget, azzal újra legitimáljuk Európában a hódító háborúkat, az államközi biztonsági garanciákat pedig érvénytelenítjük”. 

Valami megváltozott – háborúpárti szervezet a kampányteherautón

Az EP-választáshoz közeledve Magyar Péter egy lengyel lapnak adott interjúban kijelentette, hogy „Magyarországon 10 éve agymosás folyik”, ezért nem mondhat rosszat az oroszokra, hiszen akkor elveszítené a népszerűségét. Ezzel egyértelművé tette, hogy a háborúval kapcsolatos kijelentéseit a politikai matematika, a belpolitikai népszerűségszerzés vezérli. 

Magyar Péter június elején online sajtótájékoztató keretében követelte a kormánytól, hogy állítsák le a háború veszélyeire figyelmeztető kampányt, mert szerinte az alkalmas a magyar gyermekek lelki egészségének és nyugalmának megzavarására. Kijelentette emellett azt is, hogy feljelenti Orbán Viktor miniszterelnököt, és pártja az NMHH-hoz fordul az ügyben. Az európai parlamenti választáson a Tisza Párt 7 mandátumot szerzett, és csatlakozott az EPP frakciójához, ezt követően pedig Magyar és pártja egyre kevesebbszer nyilvánult meg az orosz-ukrán háború kérdésében. 

Közvetve azonban mégis állást foglalt a Tisza Párt, ugyanis a média észrevette, hogy Magyarék kampányteherautóján az NAFO (North Atlantic Fella Organization) nevű szervezet logóját ábrázoló matrica szerepel.

A NAFO internetes posztjait tekintve valószínűnek látszik, hogy az amerikai Demokrata Párt és a woke-baloldal nemzetközi ideológiaterjesztő soft power szervezete, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) pénzelte őket. 

A USAID működését időközben a Trump-adminisztráció felfüggesztette, a NAFO pedig közölte, hogy a pénzek leállítása miatt csökkent az aktivitásuk, és új forrásokat keresnek. Magyar Péter szerette volna eltüntetni a nyomokat, ám a Tik-Tok videójában is jól látható, hogy a kisteherautón az NAFO Hungary matrica látható. 

Az NAFO egyébként Magyar Péterék mellett többek közt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas külügyi biztos, és számos nyíltan ukránbarát politikus támogatását élvezi. 

A Tisza Párt óvatosan egyensúlyoz, de Weberék számíthatnak a szavazataikra

A Tisza megkezdte működését az Európai Parlamentben, de a politikusaik a tapasztalatok szerint szintén igyekeznek elkerülni, hogy állást foglaljanak az orosz-ukrán háború kérdésében. Az Európai Parlament e témát érintő ülésein általában vagy nem vettek részt vagy nem szavaztak meg az ezzel kapcsolatos kérdésekben előterjesztett állásfoglalásokat. Tavaly november 19-én és november 28-án Strasbourgban, amikor az „Oroszország agressziós háborújával, valamint az Észak-Korea és Oroszország közötti erősödő katonai együttműködéssel szemben Ukrajnának nyújtott megingathatatlan uniós támogatás megerősítéséről” című állásfoglalást elfogadta a parlamenti többség, a Tisza Párt képviselői nem szavazták meg. 

Érdekes, hogy egy alkalommal – épp akkor, amikor egy semmilyen jogi következménnyel nem járó állásfoglalás helyett az emberek életét komolyan befolyásoló döntésről volt szó – mégis szavaztak a tiszások. Október 23-án az Európai Parlament az EU 2025-ös költségvetéséről döntött, amelyben számos Magyarországot érintő, politikailag rendkívül érzékeny kérdés is szerepelt. 

Az előterjesztés, amelyet elfogadtak, úgy fogalmaz, „a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében további finanszírozásra van szükség a Menekültügyi és Migrációs Paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében; ezért úgy határoz, hogy 2025-re a költségvetési tervezethez képest 25 millió euróval megerősíti a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot, tekintettel arra, hogy az pozitívan járult hozzá a menekültek azonnali támogatásához”. 

Nem Magyarország kohéziós pénzeire, igen az LMBTQ-jogok védelmére

A Fidesz EP-képviselője, Deutsch Tamás felhívta a figyelmet, hogy 

A szöveg kiemeli, hogy „a magyar kormány tárgyalásokat folytatott a Bizottsággal annak érdekében, hogy Magyarország hozzáférhessen azokhoz a kohéziós pénzeszközökhöz, amelyekre érdemben jogosult; megjegyzi, hogy e párbeszéd eredményeként Magyarország vállalta, hogy teljesít egy intézkedéscsomagot; elítéli, hogy a Bizottság egyre újabb feltételeket ír elő a fejlesztési források Magyarországnak történő átutalására vonatkozóan; követeli, hogy a magyar kohéziós keretet védjék meg a más szakpolitikákhoz vagy országokhoz való átirányítás kockázatától, és hogy a Bizottság haladéktalanul folyósítsa a pénzügyi forrásokat; elvárja, hogy az új Bizottság vizsgálja felül a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszer alkalmazását, és szüntesse meg a tagállamok szelektív, politikai alapú ideológiai zsarolását”

De nem szavazták meg a Patrióták nemzeti szuverenitást védő, woke ellenes módosítóját, sem amely „kéri, hogy csökkentsék a tagállamok nemzeti szuverenitásával szembeni uniós propagandára szánt előirányzatokat, és miközben általánosságban támogatja a kultúrát és a kreativitást, ellenzi, hogy Európa-szerte számos, uniós forrásokból finanszírozott médiavállalat terjessze a 'woke' ideológiát”.  Ellenben helyeselték azt a bekezdést, amely „hangsúlyozza, hogy 

 és tovább kell erősíteni a civil társadalmi szervezetek, az emberijog-védők és az újságírók e szempontokkal kapcsolatos munkáját, különösen azokban az országokban, ahol ezek a jogok veszélyben vannak”

Ukrán nemzeti színekben Magyar Péter emberei

Egy alkalommal mégis állást foglaltak a háború kérdésében a Tisza Párt politikusai, hiszen novemberben többen is ukrán nemzeti színekkel díszített pólóban vettek részt az EP ülésén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédén. A Momentum elnöke, Tompos Márton Facebook-bejegyzésében kiemelte az ellentmondást, miszerint a tiszások eközben nem szavazták meg Ukrajna támogatását. Utóbb kiderült, hogy a pólós akció sem volt egyeztetve a pártvezetéssel – ezt maga Magyar Péter mondta el. 

A Tisza Párt elnöke egyébként nem volt jelen, és állítása szerint az akciót az Európai Néppárt kezdeményezte. „A néppártban volt egy ilyen kérés a képviselőkhöz, amikor mentek be az ülésre, és ez előre nem volt se közölve, se semmi, és 2 vagy 3 képviselőnk úgy gondolta, hogy ezt ő megteszi.” – fogalmazott Magyar, ezzel igyekezve eltolni magától az egész ügyet. Hogy mennyire igazodnak Magyar Péterék a néppárti direkciókhoz, nagyon jól jellemezte politikusuk, Tarr Zoltán, aki egy interjúban kijelentette, 

 ami egyfajta kötelezettség is, és ez megint abból fakad, hogy ha valaminek a tagjai vagyunk, akkor ne kérdőjelezzük meg folyamatosan azt, hogy a tagságunkból fakadó és vállalt kötelezettségeket, álláspontokat hogyan és milyen módon képviseljük.”

Az orosz-ukrán háború kérdésében viszont továbbra is egyensúlyoznak az európai álláspont és a magyar választópolgárok véleménye között. Magyar Péter az utóbbi időben kerüli a kérdést, legfeljebb érintőlegesen beszél a helyzetről, de nem foglal állást. A napokban megjelent bejegyzésében megemlítette Ukrajnát, de nem az Európa-csúcson napirendre vett fegyverszállítások kérdésével kapcsolatban – amelyet egyébként Magyarország megvétózott.

A Tisza Párt elnöke korábban februári évértékelő beszédében érintette az orosz-ukrán háború kérdését, ám mindössze annyit mondott, hogy a Tisza Párt a békéért fog dolgozni. A politikus az országjáró turnéján jellemzően olyan klasszikus kampánytémákban nyilvánul meg mint az oktatás, az egészségügy vagy épp a közlekedés kérdése, és támadja a kormányt. A témához legközelebb az a kijelentése volt, miszerint a Tisza Párt nem szeretne orosz-amerikai közös gyarmat lenni. Kérdés, hogy ezalatt mit értett, ám mindenképp rímel a nyugat-európai elit álláspontjára, amelynek nem tetszik, hogy Donald Trump amerikai elnök nélkülük egyezne meg Vlagyimir Putyinnal a fegyverszünet kérdésében. 

Nyitókép: AFP/Kisbenedek Attila